ELŐSZÓ
A többnemzetiségű Erdélyben az örménység olyan, mint kenyérben a kovász. Az örmény közösség tagjait mindig és mindenhol megtaláljuk a befogadó nemzet és a helyi közösség javát szolgáló nagy és nemes tervek megvalósításánál. Ez különösen érvényes a marosvásárhelyi dr. Czakó József esetében, aki anyai ágon az erdélyi örmény Korbuly család leszármazottja volt.
A Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület célkitűzései közé tartozik ennek a hatalmas örökségnek a felkutatása és bemutatása, hogy kortársaink és a város értékként tekintsen az örmény származásúak közösségére. Dr. Czakó József, és anyai ágon rokona, Petelei István író emlékére 2023. augusztus 26-án állított emléktáblát lakóházukon az egyesület. Ezt követően került elő 75 év után ez a hatalmas kincs, a Czakó-féle szanatórium vendégkönyve, amelyet Imreh Ernő és egy családja őrzött hűségesen. Gyermekei – Zsuzsa, Erzsébet és Katalin – így emlékeznek a történetre:
Dr. Imreh Ernő Lajos (Kibéd, 1921. október 23. − Marosvásárhely, 2005. május 6.), a hajdani Cukorgyár jogtanácsosa, aki Budapesten kezdte el jogi tanulmányait. A második világháború kitörése miatt Kolozsváron folytatta az egyetemet.
Édesapja korai halála miatt ő lett a családfenntartó, ezért nem vitték el katonának. A Hangya Szövetkezetnél dolgozott, a szünidökben önkéntes kapusi szolgálatot vállalt a Czakó-féle szanatóriumban. Ebben a minőségében ő kezelte a kórház vendégkönyvét. Az államosításkor mindenki
menekítette a kórházból, amit lehetett. Édesapánk a vendégkönyvet vitte magával, egész életében őrizte, így mentette meg az utókornak.
Mindig tudtuk, hogy édesapánknak fontos volt ez a vendégkönyv, így mi, gyermekei, tovább őriztük. A Magyarörmény Élő Örökség című folyóirat egyik számában Graur Márta néni, aki szakmai pályáját a Czakó-féle szanatóriumban kezdte, cikket írt az intézmény történetéről.
Felhívást intézett az olvasókhoz arra, hogy aki bármilyen, a szanatóriumhoz kapcsolódó emléket őriz, juttassa el a folyóirat szerkesztőihez. Erre a felhívásra vettük elő az általunk őrzött emlékkönyvet, és örömmel adjuk át a közönségnek.
Köszönjük a családnak, hogy vigyáztak a múlt értékes örökségére, mely városunk történetének értékes színfoltja, nemzetek és felekezetek békés együttélésének ragyogó példája.
A szerkesztők
Marosvásárhely, 2026. március 15.